1. Az egyesület neve és székhelye

    Az Egyesület neve: Száz Kéz Egyesület

    Az Egyesület székhelye: 2233 Ecser, Arany János u. 77.

    Az Egyesület működése kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

    Az Egyesület jogi személy.

     

    1. Az egyesület célja és tevékenysége

    Az egyesület célja Ecser község kulturális és szociális életének fejlesztése, közéletének erősítése, községi és partnerségi programok kialakítása és szervezése, a környékbeli települések közötti és településen belüli csoportok közötti kommunikáció fejlesztése és a konfliktus kezelés javítása; kiemelten a nők, a gyermekek és családok helyzetére vonatkozóan.

    E célok érdekében

    • kulturális és szórakoztató-
    • sport-
    • oktatási
    • egészségre nevelő –

    programok megvalósítását tervezi, valamint

    • partnerségi programok szervez
    • pártoló tagok gyűjt
    • együttműködéseket keres olyan civil szervezetekkel és gazdasági társaságokkal, akikkel együttműködve – az Egyesület alapszabályában foglalt alapokkal összhangban – további közös célok megvalósítása válik lehetővé
    • pályázati forrásokat keres, céljai elérése érdekében.

    Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

  1.  
    1. Tagsági viszony formái:

    Rendes tag: minden olyan, magyar és külföldi állampolgár, aki a belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek teljesítését vállalja.

    Pártoló tag: akit a vezetőség a tagjai sorába pártoló tagként felvesz, aki az egyesület célkitűzéseit erkölcsileg támogatja. A pártoló tag csak vagyoni hozzájárulással vesz részt az egyesület tevékenységében.

    Tiszteletbeli tag: az lehet, akit a közgyűlés az egyesület fejlesztése, fellendítése érdekében kifejtett érdemeinek elismerésképp tiszteletbeli tagként megválaszt.

    Ifjúsági tag: 18. életévét be nem töltött személy, aki írásos szülői beleegyező nyilatkozattal kéri a felvételét az egyesület tagjai közé.

    A tagok a közgyűlésen jelen lehetnek. A pártoló és tiszteletbeli tag az egyesület szerveibe nem választhat és az egyesület döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. Költségvetési szerv pártoló tag nem lehet.

     

    1. A tagsági jog kezdete:

    Új rendes tag felvételéhez két egyesületi tag ajánlása szükséges; pártoló tagokat, ifjúsági és tiszteletbeli tagokat a vezetőség elé bármely tag javasolhat felvételre. A tag felvételéről – a tiszteletbeli tag kivételével – a tagjelölt írásbeli kérelmére a kezdeményezést követően a vezetőség dönt.

    Az esetleges elutasítást meg kell indokolni. Elutasítás esetén a belépni kívánó 6 hónap elteltét követően kezdeményezheti ismételten a felvételét.

    A tagsági jogok és kötelezettségek a tag felvételének megszavazásával kezdődnek. Az új tag a közgyűlésen csak a felvételének megszavazását követően vehet részt.

     

     

    1. A tagsági viszony megszűnése:

    A tagsági viszony megszűnik:  

    • a tag halálával
    • a tag kilépésével
    • az egyesület jogutód nélküli megszűnésével
    • a tag kizárásával

    A tagság megszűnése azonnal hatályos, ha a tag írásban bejelenti kilépési szándékát a Vezetőség felé. A tag kilépési szándéka esetén a kilépést megelőzően köteles a részvételével folyó projektekben meglévő folyó feladatait egy általa kijelölt másik tagnak átadni. Az átadás-átvételt a kilépő és a feladatait átvevő tag írásban rögzítik, aláírásukkal hitelesítik és ez az Egyesület Elnökének megküldik. A kilépő tag tudomásul veszi, hogy a befizetett tagdíjak, esetleges adományok nem járnak vissza kilépése esetén sem.

    Ha a tag magatartása a jogszabályba, az alapszabályba, vagy a közgyűlés határozatába foglalt előírást súlyosan, vagy ismétlődően sérti, a közgyűlés a taggal szemben kizárási eljárást folytat le. A kizárási eljárást bármelyik tag kérelme alapján az elnök, akadályoztatása esetén a titkár jogosult kezdeményezni a közgyűlés összehívásával. A jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjától számított egy éven túl kizárási eljárás megindításának nincs helye, de az egy éven belül megindított kizárási eljárás lefolytatható. A kizárási eljárás lefolytatása céljából a közgyűlést a szokásos módon kell összehívni és megtartani.

    A közgyűlésre a tagot, akivel szemben a kizárási eljárást folytatják, ajánlott postai küldeményben kell megidézni a tagjegyzékben szereplő lakcíméről azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha a tag nem jelenik meg, és távolmaradását legkésőbb a közgyűlés megkezdéséig alapos okkal nem menti ki, mulasztása az érdemi tárgyalást nem befolyásolja. Ha a tag nem jelenik meg, de alapos kimentési kérelmet terjesztett elő, a közgyűlést el kell halasztani. A közgyűlésen ismertetni kell a jogsértő magatartást, ezt követően meg kell hallgatni az eljárás alá vont tagot. Ha a tag a terhére rótt jogsértő magatartást nem ismeri el, ismertetni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és meg kell hallgatni a tanúkat.

    A közgyűlésen minden tagot, így az eljárás alá vont tagot is megilleti a kérdezés, indítványozás, és a nyilatkozattétel joga. A határozatképességre és a döntéshozatalra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás alá vont személyt a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni, és az eljárás alá vont tag a saját ügyében – a tárgyalás elhalasztásával kapcsolatos döntés kivételével – szavazati joggal nem rendelkezik.

    A közgyűlés megtartásának szabályait megfelelően a kizárási eljárás során is alkalmazni kell. A kizárási ügyben a közgyűlést a jelenlevők egyszerű többségét igénylő határozattal legfeljebb egy alkalommal lehet legfeljebb 30 napra elhalasztani, kizárólag bizonyítás felvétele érdekében. Ha a közgyűlés a tagot vétlennek találja, az eljárást meg kell szüntetni. Ha a közgyűlés a tag jogsértő magatartását megállapítja, dönthet a tag figyelmeztetésben való részesítéséről, vagy határozhat a kizárásról. A kizárás a tagsági jogviszonyt a határozat közlésével megszünteti. A tag kizárásáról érvényes határozat csak a jelenlévő tagok legalább kétharmadának igenlő szavazata mellett hozható.

    A kizárást kimondó határozatot külön íven kell megindokolni a kizárás alapjául szolgáló tények és bizonyítékok rögzítésével, és azt a kizárt tag részére ajánlott tértivényes küldemény útján a tagjegyzékben szereplő címre megküldeni. A kizárási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a tag a közgyűlés határozatának érvénytelenítése, illetőleg hatálytalanítása iránt a kézhezvételtől számított 30 napon belül indíthat keresetet az illetékes bíróság előtt. 1.

  2.  
    1. A tagok jogai és kötelezettségei:

    A rendes tagok jogai:

    1. részt vehet az egyesület szerveinek és tisztségviselőinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában
    2. jogosult a Közgyűlés döntéshozatalában szavazati joggal részt venni, valamint tisztségviselővé választhat és választható.
    3. tanácskozási joggal rendelkezik
    4. részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben
    5. jogosult új tagok felvételére javasolni, és kizárási indítványt tenni
    6. az egyesület szervei által hozott jog-, vagy alapszabálysértő határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet indíthat attól az időponttól számított 30 napon belül, amikor a támadott határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

    A fenti jogok közül c.), d.) és e.) pontokban foglaltak – illetve f.) pontban foglaltak érintettség esetén megilleti a pártoló, az ifjúsági és tiszteletbeli tagokat is.

     

    A tagok kötelezettségei:

    • az egyesület alapszabályának, belső szabályzatának és szervei határozatainak megtartása
    • tagdíj megfizetése (500 Ft/fő/hó, kivéve a Tiszteletbeli és Ifjúsági tagokat, akiknek nincs tagdíjfizetési kötelezettségük)
    • az egyesületi vagyon megóvása

     

    1. A 2017. április 10-én kelt alapszabály-módosítás 1. pontja szerint
    2. A 2017. április 10-én kelt alapszabály-módosítás 2. pontja szerint

     

    1. Az egyesület szervezete és tisztségviselői:

    Az egyesület szervei:

    1. közgyűlés
    2. vezetőség

    Az egyesület tisztségviselői:

    1. elnök
    2. titkár

    Az elnök és a vezetőségi tagok választása határozott időre, négy éves ciklusokban történik. Amennyiben a négy éves cikluson belül új elnök vagy vezetőségi tag megválasztására kerül sor, úgy az új tisztségviselő mandátuma is az adott ciklus végéig tart.

     

    1. A közgyűlés:

     A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amely a rendes tagok összességéből áll.

    A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlés összehívására az elnök vagy a vezetőségi tagok önállóan jogosultak. A közgyűlés időpontját 4 nappal megelőzően a tagokat írásbeli, személyesen kézbesített, telefaxon vagy e-mail útján megküldött meghívóban kell értesíteni a napirendre tett javaslatok egyidejű közlésével. Tisztségviselő választásról döntő közgyűlés esetén a közgyűlési meghívót legalább 8 nappal megelőzően kell kiküldeni.

    Össze kell hívni a közgyűlést, ha azt a szavazásra jogosult tagok 20%-a az ok és cél megjelölésével a vezetőségnél kezdeményezi. A rendkívüli közgyűlés összehívását a bíróság is elrendelheti.

    A közgyűlés feladata és hatásköre:

    • Megállapítja és módosítja az alapszabályt.
    • Megválasztja a vezetőséget és a tisztségviselőket, illetve felmenti azokat.
    • Dönt a tag kizárásáról.
    • Elfogadja az évi költségvetést, meghatározza az éves tagdíj mértékét és esedékességét.
    • Elfogadja a vezetőség éves beszámolóját.
    • Dönt az egyesület megszűnéséről, átalakulásáról, vagy más társadalmi szervvel való egyesüléséről

     A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van.

    Határozatképtelenség esetén új közgyűlés az eredeti meghívóban akár ugyanazon napon belül összehívható, a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés megjelent tagok számától függetlenül fennálló határozatképességére a meghívóban előzetesen figyelmeztetni kell. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni, és ismételt szavazásra kell következő alkalommal bocsátani. A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá, és két személy hitelesít.

     

    1. A 2017. április 10-én kelt alapszabály-módosítás 3. pontja szerint

     

    1. A vezetőség:

a.) elnök

b.) elnökségi tag (ebből kerül ki a titkár)

  1. A vezetőség hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, amelyet a jelen alapszabály nem sorol a közgyűlés, az elnök vagy a közgyűlés állandó bizottsági hatáskörébe.

    A vezetőség üléseit az elnök hívja össze. A vezetőség határozatképes, ha azon legalább 3 tagja jelen van. A vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

    A vezetőség tevékenységéről legalább évente a közgyűlésnek köteles beszámolni.

    A vezetőség, az első ülésén a közgyűlés által megválasztott 2 elnökségi tagból, az elnök javaslatára választja meg a titkárt.

     

    1. Az egyesület tisztségviselői:

    Az elnök: Az egyesület elnökét a közgyűlés választja. Az elnök képviseli az egyesület más egyesületek, hivatalos szervek előtt, összehívja a vezetőségi ülést és vezeti azt, valamint a közgyűlést.

    Intézkedik és hivatalosan eljár a bíróságon bejegyzett és nyilvántartott adatok törvényi határidőn belüli bejegyzéséről és azok változtatásainak átvezetéséről.

    A titkár: Végzi az egyesület adminisztratív tevékenységét. Ezen belül kiemelten a közgyűlési jegyzőkönyvének vezetését, a határozatok nyilvántartását.

    Az egyesület írásbeli képviseletre (aláírási jogkör gyakorlására, bankszámla feletti rendelkezésére) az elnök jogosult.

     

    1. Az egyesület gazdálkodása:

    Az Egyesület a tagok által fizetett tagdíjakból, a részére juttatott támogató befizetésekből és egyéb jövedelemből gazdálkodik. Az Egyesület a befizetett tagdíjakat elsősorban a működési költségek fedezésére fordítja. Az egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. Az egyesület a céljai elérése érdekében gazdasági tevékenységet folytathat. Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

     

    1. Az egyesület megszűnése

    Az egyesület megszűnésére a mindenkor hatályos jogszabályokat, így különösen, de nem kizárólagosan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a 2011. évi CLXXV. törvény és az 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 4.

     

    1. A 2017. április 10-én kelt alapszabály-módosítás 4. pontja szerint

     

    1. Egyéb rendelkezések

    Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

    Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

     

    Ecser, 2017. április 10.

     

    Az Egyesület Alapszabályát a tagok az Ecseren, 2017. április 10-én tartott Közgyűlésen, a 2/2017.04.10. számú Közgyűlési határozattal hagyták jóvá.

     

    Záradék:

    Alulírott, Kirnbauer Andrea mint a Száz Kéz Egyesület elnöke a Cnytv. 38.§.(2) bekezdése alapján kijelentem, hogy jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege mindenben megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A változások vastagon szedve kerülnek feltüntetésre, számozással, és lábjegyzet utal arra, hogy a szóban forgó változás az alapszabály módosításának mely pontján alapul.

 

 

Jelentkezési lap igénylés: